21. Holdkirály
Körülnéz, és mit lát?
Csak néma pusztaság,
És hallgatag magány.
Lefelé néz, kit lát?
Zsibongást, őrjítőt,
S letűnt szelíd időt
Ide mi juttatott,
Emberi hatalom?
Szegény, mi lesz Veled?
Jő utolsó teled,
Csak folytasd ezt, s véged!
Ne így érjen végzet!
Ne így vesszen élted!
Hol romlott minden el?
Az Isten műve rossz?
Vagy megszállta gonosz
Utólag az embert?
Az összes élőlény
Megrontója főként
A civilizáció
És hierarchia.
Mindenütt sok zászlót
Lenget önző falka,
Önző királyának,
Hogy jusson hozzájuk
Uruk büszke bája.
Sötét átok rájuk!
Mindenki odafenn
A magasban lábbal
Tipor mindent ott lenn.
S amint lehet, támad,
Hogy nagyobb hatalom
Kerüljön kezébe,
S Embert, mint barmot,
Sodorjon veszélybe.
Ez világunk gondja,
Ember, megrontója.
Eredendően nem
A bűnnel születtünk,
Pénz, s hatalom tettek
Ily’ gonosszá bennünk.
